Szlovákia a GDP 9,3, Magyarország a GDP 1,1 százalékát fordította rezsivédelemre

Magyarország mindössze a GDP 1,1 százalékát, vagyis 2,7 milliárd eurót költött rezsitámogatásra 2021 szeptembere óta, ez pedig a harmadik legalacsonyabb érték ez Európai Unióban – foglalta össze a Bruegel Intézet tanulmányát a hvg.hu. Az adatokból kiderült, hogy GDP-arányosan a szlovákok költöttek legtöbbet rezsivédelemre: GDP-jük összesen 9,3 százalékát. A tanulmány kiemeli, hogy célzott támogatást hazánkon kívül csak Máltán nem adott a kormány a rászorulóknak.

Németország nyerte a támogatási verseny: bár ott „csupán” a GDP 7,5 százalékát fordították rezsivédelemre, az általuk elköltött összeg messze meghaladja az összes többi ország által elköltött összeget: összesen 268,1 milliárd eurót fordítottak rezsivédelemre. A második legnagyobb összeget – ennek kevesebb, mint felét – Olaszország (99,3 milliárd) költötte erre a  célra, nem marad le sokkal Franciaország  sem (92,1 milliárd). Bár nem tagja az Európai Uniónak, a listán feltüntették Nagy-Britanniát is, ahol 103 milliárd eurót költöttek rezsivédelmi intézkedésekre, ez pedig a brit GDP 3,8 százalékát teszi ki.

A Bruegel Intézet hét csoportba sorolta a rezsivédelmi intézkedéseket: adócsökkentés, kiskereskedelmi árszabályozás, nagykereskedelmi árszabályozás, rászorulók célzott támogatása, állami cégek bevonása, többletprofit megadóztatása, cégek támogatása.

Magyarország ezek közül négyet használt: a kiskereskedelmi árszabályozást,  az adócsökkentést, a többletprofit megadóztatását, valamint a cégek támogatását. 

Az uniós országok összevetésében Magyarországnál rosszabbul csak Ciprus és Finnország teljesít.  Régiós szinten is utolsók vagyunk: Bulgária a GDP-je 5,7 százalékát, Ausztria 5,3 százalékát, Szlovénia 4 százalékát, Románia és Csehország 3,8 százalékát, Horvátország 3,2 százalékát, Lengyelország pedig 2,2 százalékát költötte arra, hogy legalább lakossági szinten kivédje a magas energiaárakat.