A pandémia után megugrott a perek száma, sok az embercsempész is

Az országos tendencia Győrben is megmutatkozott a bíróságon: 2,8 százalékkal kevesebb ügy érkezett a Győri Törvényszékre és a vármegye járásbíróságaira dr. Senyei György OBH-elnök beszámolója szerint. Ám amint arról tegnapi beszámolónkban is olvashattak, ez ténylegesen nem csökkentette ilyen arányban a bírói terheket, mert a statisztikát alkotó ügyeknek egynegyede csak a peres ügy, viszont ezek az eljárások az időigényesebbek. A perek száma pedig már növekedett, nem csökkent.

Az ítélőtáblán kis mértékben a teljes ügymennyiség növekedett 2021-ről 2022-re – számolt be tegnap Győrben az OBH elnöke.

Az adatok azt is megmutatják, hogy a bírók az előttük „görgetett” hátralékból valamennyit le tudtak tavaly faragni, mert kevesebb ügy érkezett, mint amennyit befejeztek. Ez számokra is lebontották: a Győri Törvényszéken 41.013 ügyet fejeztek be tavaly, míg 40.648 érkezett, így az ügyhátralék 5,1 százalékkal csökkent. A Győri Ítélőtáblán 1575 ügyet fejeztek be 2022-ben, helyettük 1547 új érkezett, vagyis csökkent a „restancia”.

Ahogy minden évben, úgy idén is vizsgálták az ügyek megalapozottságát, valamint azt, hogy kellő időben sikerült-e őket befejezni, mert az elhúzódás nem kívánatos társadalmi jelenség. Senyei György hangsúlyozta: három évvel ezelőtt országos intézkedést rendeltek el a két éven túl húzódó ügyek számának csökkenése érdekében. Ennek sikerét mutatja, hogy 2020 szeptembere óta a csökkenés elérte országosan a 43,3 százalékot, a Győri Törvényszéken pedig az átlagosnál magasabb 50,4 százalékot. A Győri Ítélőtáblán tavaly év végén 6 darab 6 hónapon túli peres ügy volt folyamatban, ami szintén kedvező mutató az elnök szerint.

A társadalmi elfogadottságot az állampolgárok által kért jogorvoslatok is visszatükrözik, ez a kép pedig szintén pozitív az elnök szerint és helyben jobb az országos átlagnál. A járásbíróságokon a polgári és gazdasági ügyek 93,6 százaléka, a törvényszéken ugyanezeknek 91 százaléka esetében az ügyfelek nem fordultak a felsőbb bírósághoz vagyis elfogadták a határozatot.

Az ítélőtábla tavaly 929 ügyet fejezett be, mint ismert, erre a felső fórumra öt megyéből – Vasból, Veszprémből, Komárom-Esztergomból, Fejérből és Győr-Moson-Sopronból – érkeznek az ügyek. Tavaly összességében a legtöbbet Fejér vármegyéből szignálták a bírákra dr. Széplaki László elnök tájékoztatása szerint, de a büntetőügyeket nézve Győr-Moson-Sopron „vezet”.

A Győri Törvényszéket érintő részletekről dr. Somogyi Zoltán elnök számolt be. Amint már utaltunk rá: a nagy „ömlesztett” aktamennyiségen belül a perek száma inkább nőtt, mint hogy csökkent volna és ez különösen igaz a büntetőperekre. A Covid-időszak elmúltával a járásbíróságra érkező ilyen eljárások mennyisége másfélszerére ugrott, míg a törvényszék első fokú ügyeit nézve kétszeres az emelkedés.

Az elnök leszögezte: meg fognak birkózni ezzel a teherrel, de ez előrevetíti például azt, hogy az ügyek előrehaladtával az ítélőtáblára is több per fog érkezni, hiszen a törvényszékről például életelleni ügyek odakerülnek másod fokra.

A jelentős növekedés egyik oka Somogyi Zoltán szerint az, hogy a Covid idején a bíróságra járás feltételei is korlátozottabbak voltak. A másik, hogy a statisztikát ebben a megyében jelentősen befolyásolja az illegális migrációval járó embercsempészet. Ezek jellemzően nem elhúzódó ügyek, de a bennük rejtőző külföldi szál bonyolítja az elbírálást, nem beszélve a tolmácsolással járó többletköltségekről.

Senyei György beszélt többek között arról is, hogy az elmúlt időszakban felértékelődött az informatikai fejlesztések szerepe, és a pandémiával összefüggésben egyre többször éltek a bíróságok a távmeghallgatás lehetőségével. A Győri Törvényszéken és járásbíróságokon 926, az ítélőtáblán 48 távmeghallgatást tartottak, ez pedig fel is gyorsította az eljárásokat.